Pedig úgy szerettünk volna nyerni…
Csapatunkat a bajnokság másik nyeretlen csapata győzte le.
Marosvásárhelyi VSK – CSU Olimpia Brassó 72-79 (18-20, 21-21, 12-18, 21-20).
Pontszerzőink: Cortez 32 (3×3), Feiseș 10, Bobar 10, Sólyom 6, Plăvițu 4. Domokos 4, Czimbalmos 2, Șchiopu 2. Játszott még Marcuș.
Két olyan csapat találkozott, amely ebben a bajnokságban még nem ízlelte meg a győzelmet.
A csapatok elég nehezen melegedtek be, az első negyed felénél 5-8 volt az állás.
A félidőig fej-fej mellett haladtak az együttesek, akkor kétpontos vendégelőnyt mutatott az eredményjelző, pedig pár perccel korábban még 4 ponttal mi vezettünk.
A harmadik és negyedik negyedben túl sokat és megengedhetetlen módon hibáztunk többször is a kosár alól, és egy olyan játékos, mint Biljana Pesic, aki óriási tapasztalattal rendelkezik, távoli dobásokkal megbüntetett minket.
A harmadik negyed volt a döntő, az utolsó felvonás közepén az ellenfél még 15 ponttal is vezetett, de a mieinknek sikerült egy 12-2-es futást produkálniuk, és három perccel a vége előtt nagyon közel kerültek az ellenfélhez.
Volt esélyünk arra is, hogy egy labdabirtoklásra jöjjünk vissza, de kipasszoltuk a pályáról a labdát.
Cortez triplája az utolsó percben csak arra volt elég, hogy 10 pont alatti hátránnyal zárjuk a meccset.
Bár a palánk alatti csatát egyértelműen mi nyertük (46-32), a hármasok (12%-36,8%) és főleg a büntetők (7/7, illetve 26/37!) aránya és dobószázaléka jelentette a különbséget.
Csapatunk edzője, Florina Pora érthetően nagyon csalódott volt a mérkőzés után:
Czimbalmos Tímea sem rejtette el csalódottságát:
Fel a fejjel csajok!
Hajrá MVH VSK!