A súlyos sérüléshullám által sújtott férfi kosárlabdacsapatunk, mindent beleadott Râmnicu Vâlceán, ahol méltósággal küzdött, és végül szoros vereséget szenvedett.

Azok a játékosok, akik pályára léptek, igazi tartást mutattak.

LNBM, 8. forduló

CS Vâlcea – Marosvásárhelyi VSK 99-92 (29:24, 29:26, 20:17, 21:25)

Csapatunk pontszerzői: Martinic 23 (1×3) + 9 assziszt, Sánta 18 + 7 lepattanó, Jeremic 17 (4×3), Şolopa 15 + 7 lepattanó, Reljic 11 (1×3), Bodó 5 (1×3), Casale 3. Játszott még: Engi-Rosenfeld és Kiss Roland.

A fenti képen nem a kezdőötös látható, hanem sérültjeink csapata.

Sajnos a legutóbbi játékos, aki bővítette ezt a listát, Konstiantyin Anikiienko, aki Achilles-ín-szakadást szenvedett közvetlenül a Râmnicu Vâlceára indulás előtti egyik edzésen. Így az ukrán játékos hosszú időre kiesik, és sajnos számára véget ért a szezon.

Alapemberek nélkül nagyon nehéz dolga volt Faragó Péter edzőnek.
A mérkőzést a lehető legrosszabbul kezdtük: az eredményjelző 2 perc 40 másodperc után 0-10-et mutatott, edzőnk pedig mindkét időkérését felhasználta, hogy megfékezze a hazaiak lendületét.
Első pontjainkat Martinic büntetőivel szereztük. Fokozatosan kezdtünk magunkra találni, és csökkentettük a különbséget, az első negyed utolsó két perce előtt már csak egy labdabirtoklásnyira voltunk: 19-21. Martinic egyenlített, majd Şolopa megszerezte számunkra az előnyt – bár ez volt az első és egyetlen alkalom, hogy vezettünk. Az első negyed végén azonban a hazaiak +5-tel zártak.
A második negyed szoros küzdelmet hozott, végig ott voltunk a hazaiak sarkában, de a vezetést nem sikerült visszavennünk.

Érdemes megemlíteni: csapatunk fiatal játékosa, Bodó Tamás első pontjait szerezte csapatunk színeiben és a Nemzeti Ligában, a második negyed közepén beállva egy triplát, majd egy kétpontos kosarat gyűjtött!

A szünetre -8 pontos hátránnyal mentünk az öltözőbe.
A harmadik negyed elején a hazaiak újra tíz pont fölé tornászták előnyüket, de a játékrész közepére ismét felzárkóztunk. A végén azonban a vâlceaiak pontosabbak voltak, így az utolsó negyedet -11-ről kezdtük.

Csapatunk ezen az estén egyszerűen nem akart „meghalni”; végig kitartott az ellenfél mellett, és amikor a hazaiak nagyobb előnyt próbáltak kiépíteni, a fiúk újra és újra megtalálták a módját, hogy megállítsák őket.
Még 6 pontra is visszajöttünk 100 másodperccel a vége előtt, és volt egy lehetőségünk is, hogy akár egyetlen labdabirtoklásra csökkentsük a különbséget. A dobás azonban nem ment be, és a hazaiak lezárták a mérkőzést.

Edzőnk, Faragó Péter a vereség ellenére nagyon elégedett volt a csapat teljesítményével.

„Lehet, hogy furcsán fog hangzani, de elégedett vagyok. Nem azzal, hogy kikaptunk lepattanózásban meg, hogy majdnem 100 pontot kaptunk. Azzal vagyok elégedett, hogy jelen körülmények között az erőnk, tudásunk és taktikai szintünk felett játszunk. A csapat többször bizonyított, hogy helyén van a szíve, de most leginkább. Jövő hétfőn legyen kedves eljönni az egész város, hogy elkapjuk a Steaua csapatát. Szükség lesz mindenkire! “

 

Edzőnk beszélt Kosztyáról (Konstiantyn Ankikiienkoról) is:

„Nagyon sajnálom, hogy akkor érte ez a sérülés amikor olyan keményen és fegyelmezetten dolgozott azért, hogy ismét visszajöjjön egy régi sérüléséből. Mindnyájan sportemberek vagyunk, de megvisel minket mikor látjuk a játékosainkat megsérülni. Erőt és kitartást, de főleg megújulást és motivációt kívánok neki, hogy vissza tudjon térni. Annyi örömünk talán van, hogy Jonathan sérülése “csak” 2 hónap kihagyást von maga után. Alint (Borşa) és Gajót (Goran Gajovic) pedig remélem láthatjuk még novemberben.”

 

Fel a fejjel srácok!

HAJRÁ MVH VSK!

Share This